helyszín: Dürer-kert
időpont:  szeptember 5.

Már megint az önkéntesekkel kell kezdenünk, mert nélkülük sosem állt volna össze az egész buli, amely lényegében egy kisebb, egynapos Maraton, azzal a különbséggel, hogy ez inkább a mi ajándékunk a hallgatóknak, hiszen pl. a két hatalmas bogrács tartalmából is bárkinek járt, aki sorba állt érte.

És éppen mert egynapos a rendezvény, koncentráltan jelentkeztek az ezer szálon futó tennivalók. Zsu, Ági, Virág, Pistix, Szájmon, Golyós, Kunlajos, Sztyepp voltak a kipakolás és a helyszín berendezésének hősei, majd sok órával később: Lev, Horváth Ádám, Drs, Pistix a színpad összepakolása és elszállítása során.

Az esőre hajló időben a 4-5 óra felé még szerény vendéglétszám egyre csak nőtt és nőtt, majd a Sonar Bistro Bistro koncertje alatt gyakorlatilag megtelt a Dürer-kert. A hátsó busz környéke, mint fotó-műterem funkcionált, 30-40 méteres sor várta türelmesen, hogy sorra kerüljenek az „Én és a biciklim” projektben, mindeközben két bogrács alatt gyönyörű tüzek forralták a készülő finomságokat (a dél-keleti bográcsot Zotyka, az észak-nyugatit Keszthelyi Imi irányította, az előzőben paprikás krumpli, az utóbbiban – ha jól emlékszem – grocceni főtt). Tapinthatóan jó hangulatban röpült az idő, találtak egymásra, hallgatók, rádiósok, régi és új ismerősök, miközben Rutkai Bori és a Specko Jedno igazai undergrundot játszott.

Aztán 10 óra felé megérkezett a két óriási születésnapi torta, amelyeket a Tilos két jó tündére szeletelt föl, majd pillanatok alatt elfogyott a 20 üveg ünnepi pezsgő és máris kezdődött az immár elmaradhatatlan tombola. Itt a rengeteg kedves érdekesség mellett olyan gyöngyszemek is új gazdára találtak, mint a Tilos Rádió, még kalózkorszakában nyomtatott, legelső öntapadós matricája, és a végén persze az aranyozott, ortodox házi oltár és a teljesen útra kész, Küllőkezű Edward felajánlotta, Puch típusú retro-bringa is.

11-kor dübörgött fel a Tilos Selection Party a nagyteremben, s tartott hajnalig.