Sajnos nem lehettem ott a Dörögdi Fesztiválon, de nagyon kíváncsi voltam, hogy mi történt az utolsó napokon, úgyhogy meglátogattam a Tilos napbarnított stábját, hogy kifaggassam őket.

a Dörögdi Fesztiválról: http://index.hu/dorogdi_fesztival/

Papó: Nehéz felsorolni, mennyi munka előzte meg a fesztivált. Például sokáig gondolkoztunk, hogy rizspapírlámpákat fújunk le és azzal dekoráljuk a helyszínt. Végül Szili Peti és Leila kitalálta, majd sok-sok óra munkával, minden egyes lámpát egyedileg dizájnolva, megfestették a Tilos lampionokat.

Rwicker további buliképei

Judittal elmentünk kábeleket, kötődobozokat, égőket stb., stb. venni. Csak a lampionok 70-80e forintba kerültek, meg persze a sok befektetett munka. A színpad és a színpadsátor felépítése is nagyon macerás volt, ráadásul a színpadot szállító Karcsi bácsi a színpadelemek lepakolása után kijelentette: “nékém káttoko’lejá’ a mukéidom”.

Judit: Karcsi bácsi olyan a faluban, mint a templomi harang. Nyolckor végigmegy a pöfögő traktorával a falun és mindenki tudja, hogy akkor most 8 óra van.

Papó: Karcsi bácsi irányításával Sztyepp és még valaki segítségével felállítottuk a színpadot. Pisti hozott hozzá egy sátrat, amiből hiányzott pár vascső, úgyhogy elrohantunk Tapolcára zártszelvényért (csőért mentünk, de csak zártszelvény volt) és azzal már állhatott a sátor. Direkt legyártottunk félsánta asztalokat is, amik a domboldalban szép vízszintesen álltak. Igaz a néhányat később összetörték a buli hevében.

Judit: Szerdán mentünk le és a szerda este nagyon jól telt. Néztük a csillagos eget és sétáltunk az üres faluban. Csütörtöktől viszont 3 napon át dolgoztunk, gyakorlatilag megállás nélkül. Felállt a Tilos emléktárgypult és nem is gondoltam volna, hogy ilyen sikeres lesz. Volt olyan nap, hogy 40e forint jött be csak a Tilos logós termékek eladásából. Néha azért beájultam a fáradtságtól, de minden nap hajnalig fent voltam és reggel 11-től pedig már dolgozni kellett. De azért volt egy olyan nap, amikor táncoltam a barátaimmal. Ahogy múltak a napok olyan jóban lettünk egy tűzzsonglőr csapattal, hogy  minden este 11-től felléptek a Tilos Udvarban, de olyan sikerrel ám, hogy végül még plakátot is csináltunk nekik!

Rwicker további tűzzsonglőrképei

Aztán ott volt a francia Ilhaam Project, egy hippi pár, akik Ukrajnába indultak, de véletlenül beleszaladtak a Tilos Rádióba. Gonnok szervezett nekik koncerteket Budapesten és ők meg mind a Tilos Udvarban, mind a Rádióban játszottak élőben.

Gonnok: Ráadásul Nina az Ilhaam Project énekesnője azt mondta, hogy beizzítja a francia hippizenekarokat, hogy jöjjenek el a következő Dörögdi Bulira. Úgyhogy jövőre biztosan ez lesz a legjobb fesztivál!!!

Papó: Vasárnaptól már nem kellett egyfolytában dolgozni, de minden reggel vagy 10.000 csikket kellett felszedni az udvaron. Én nem fáradtam le annyira, de az is igaz, hogy minden nap már 2-kor lefeküdtem aludni. Az utolsó napok viszont úgy elmentek… A faluban sokan mondták, hogy mi voltunk a legjobb és leghangulatosabb helyszín. A rádió már a második héten olyan hírnévre tett szert, hogy a stúdión kívül, a diófáig álltak a riportalanyok, akik fellépni, vagy beszélni akartak a hallgatósághoz. Végül többen panaszkodtak, hogy nem jutott rájuk idő, de ez csak azt mutatja, hogy mekkora presztízse lett a rádiónak.

Nagyon sok ügyünk volt az evangélikus lelkésszel, hiszen a templom kertjében állt fel a Tilos Udvar. Csacsával kifestettük a templom egyik melléképületét, ahol egy kiállítás lett. Később pedig megígértük a lelkésznek, hogy Libyvel, Garlival és az extrémsportos, barlangász-alpinista barátokkal meg fogjuk reparálni a templomtornyot egy hosszabb hétvégén (pl. kiegyenesítik a templomtorony csúcsán az elferdült keresztet).

Nézzük sorban, hogy ki segített az Udvarban:

Pistix adta a teljes kerthangosítást, és a színpadsátrat. Mindezt a helyszínre is fuvarozta, plusz a Klastromsátornak hozott egy aktív ének-kontroll hangfalat.
Sztyepp volt a hang és színpadmester, méghozzá nagyon jó színpadmester.
Slicz napközben szerelt cipekedett, este pedig pultozott.
Judit a szokásos segítőkészsége mellett napközben rohangált vásárolni, szerelt villanyt és pultozott is.
Gonnok volt a fővendéglátó.
Gabi (Judit barátnője) a pultban dolgozott.
Laura árulta a Tilos termékeket.
Édes Balázs szállította a frissen nyomott pólókat.
Szili Peti és Leila csinálta a lampionokat.
Erik és Carlos segített hazafelé pakolni.

a rádiósok, akik lejöttek műsort csinálni, vagy DJzni az Udvarba: A 7téritő, a Haza és Haladás,  Honty és Hanna stábja, valamint Slicz, Káosz, Gandharva, Hanglemezbarát, Chi Korea, Placid, Skunk, Senz, Gonnok, Suefo, Tomanek, Sanyi, Beata+, Badihali, Eszes Zsolt, drs, Qtewly, Sztyepp, Lee’n’gum, Carlos, Szőke András

és természetesen azok, akik nem rádiósok, de eljöttek, hogy ingyen koncerttel gazdagítsák a nagyérdeműt: Ilhaam Project, Club Era, Técsői Banda, Uzgin Üver,  Alborada, Sajnarana

webajánló:

http://www.uzginuver.hu/
Alborada
http://www.sajnarana.hu/
Técsői Banda
http://www.clubera.hu/

Hallgasd a Közös Hullámhossz Rádiót! Nézd meg a vételkörzetét!
dörögdi adástelefon: 06 87 437 014
Dörögdi Fesztivál képekben: http://galeria.tilos.hu/
blog a Dörögdi Fesztiválról: http://guci.hu/

A kezdeti zökkenők után “bejáratódott a dörögdi helyszín.
Amúgy, hihetetlenül rohannak a napok, az ember szinte el sem hiszi, hogy már jövő hét kedd van.

És persze, az elmúlt órák történései felülírják az előzményeket. Például a tegnap esti katasztrófa-váró, majdnem pánikhangulat.Kora este polgárőrök rohanták végig a falut, figyelmeztetve, hogy nagy esélyünk van egy kiadós viharra: mindenki pakoljon, költözzön, rakja biztonságba a dolgait, és vonuljon fedél alá. Röpködtek a szélsebesség adatok, és egyéb vészjósló számok. Aztán ugyanez megismétlődött: már csak 30 percetek van!…Gyerekek, 5-6 percnél vagyunk, ne maradjon senki a szabadban!

Katona Ádám képei

Mi persze rohangaltunk, mentettük a technikát, a színpadsátrat próbáltuk jobban kifeszíteni, el tudtuk képzelni, hogy a 25-30 négyzetméternyi vitorla mire képes. Aztán szél ugyan volt, de a szélvihar elmaradt, helyette kiadós eső mosta el a fesztivál estéjét, cserébe alaposan megöntözte a folyamatos 35-45 fokban aszalódó vegetációt. A népek beszorultak a néhány “kokocsmába”, sokan hazamentek, kiürült a falu. 22 óra felé, amikor abbamaradt a zuhé, beindítottuk a Tilos/Közös Hullámhossz kertet. Néhány perc múlva visszaszivárgott néhány elszántabb party-fan, majd szép lassan összejött egy szolid félház, óriási hangulatban. Nemcsoda, mert Suefo eszement nagy zenét produkált, és éjjel kettőkor legalább kéttucat önfeled, boldog ember táncolt a templom-kertben.

Előző este a Clubera koncert volt a kerti színpad nagy eseménye, s most, miközben ezeket írom, az elektro-akusztikus zenét játszó Sajnarana együttes muzsikál, Tomanek sokak elimerését kivívó autentikus összeállítását követve. Ma még Sanyi következik este, és közben már üzemel a Tilos adomány/polópult is. Mára vártuk Busa Pistát, Kemont,zont…még nem értek ide.

Bizony itt szembesülünk a nagyvárostól távolabbi életmód sajátosságaival, pl. azzal is, hogy a logisztika egészen más, mint teszemazt a fovőrosban. Egy-egy kimaradt apróság miatt nem lehet átszaladni a közeli boltok valamelyikébe, a legközelebbi beszerzési forrás Tapolca, kb., mintha Biatorbágyra szaladnánk ki. Voltunk már párszor…

Nemrég ment el az evangélikus templom lelkésze, aki csak úgy rövidnadrágban átjött a szomszéd faluból megnézni minket. Úgy tűnt, hogy nagy megelégedéssel élvezte a szokatlan fényeket, zenéket, és a sok embert a majd mindíg magányos diófa tövében.

Ilyesmik,
folyt. köv.
papó